„Nagyon közel” a megállapodás a gázai tűzszünetről az amerikai külügyminiszter szerint
Antony Blinken úgy látja, a tűzszünet tartós békét hozhat.
Antony Blinken úgy látja, a tűzszünet tartós békét hozhat.
Libanonból érkező rakétákat lőtt le az izraeli légierő.
Az izraeli miniszterelnök hivatala szerint a tárgyalás „barátságos és eredményes” volt.
Az Egyesült Államok részéről ez az eddigi legerősebb figyelmeztetés Izrael felé a több mint egy éve tartó háború kezdete óta.
Az Egyesült Államok a Hezbollah terrorszervezet és Izrael közötti konfliktus rendezésében diplomáciai megoldást szorgalmaz. Az amerikai külügyminiszter azt is elmondta, hogy az amerikai katonák 2025 szeptemberéig kivonulnak Irakból, a kivonulást a bagdadi kormányzat kezdeményezte.
A szorult helyzetben lévő Ukrajna előtt új lehetőség nyílhat meg, ha a nyugatiak engedélyezik számára a rakétáikkal a mélységi csapásokat. Oroszország máris hátrább vonja a bázisait és szankciókat ígér.
David Lammy brit külügyminiszter 600 millió font értékű támogatást, míg Antony Blinken amerikai külügyminiszter 700 millió dolláros segélyt jelentett be Ukrajna számára.
Ha ukrán szempontból sikeresek a tárgyalások, nagy hatótávolságú rakétákat és hozzájuk tartozó jogosítványokat kaphat Kijev.
Kedden Londonban találkoztak, ekkor jelentették be az ukrajnai látogatást.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Izraelbe érkezett, hogy újabb erőfeszítéseket tegyen a gázai tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása érdekében. Palesztin források szerint messze még a megállapodás.
Jahja Szinvár a múlt héten Teheránban meggyilkolt Iszmail Haníje helyére lép.
A zsidó állam 12,7 négyzetkilométernyi terület kisajátítását hagyta jóvá Ciszjordániában, ami törvénytelen a megszállt palesztin területeken.
Odaszúrt a magyar külügyminiszter Antony Blinkennek.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
„Az amerikai kormány igazi próbatétel előtt áll, miszerint képes-e biztosítani, hogy a megszálló (Izrael) eleget tegyen a háború azonnali befejezése kötelezettségének a Biztonsági Tanács határozatával összhangban” – mondta a szervezet egy magas rangú tisztviselője.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Antony Blinken legutóbb szeptemberben járt Ukrajnában.
Az időzítés az, ami igazán jelentőssé teszi ezt az ügyet, ugyanis Antony Blinken külügyminiszternek május 8-án be kell számolnia a Kongresszus előtt arról, hogy hitelesnek tarja-e Izrael garanciáit arra, hogy a nemzetközi humanitárius törvények betartásával használja fel az USA-tól kapott fegyvereket.
Nem volt jó a hangulat a kínai és az amerikai vezetők tárgyalásain, de a mostani helyzetben már azt is értékelni kell, hogy leülnek egyáltalán egymással.
A Hamász által fogva tartott túszok szabadon engedéséért cserébe.